A Pulzus Kutató szeptemberi közvélemény-kutatásának eredményei szerint a legnépszerűbb megtakarítási cél a váratlan helyzetekre való felkészülés, a második helyen az egészségügyi kiadások állnak és csak harmadik a lakáscél megelőzve a nyugdíjas éveket és a gyermek tanulmányait. A legutóbbi, 2019-ben készült hasonló kutatás eredményében a második helyen még a lakásvásárlás állt – ismertette Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke a Pénztárkonferencián tartott előadásában a több mint ezer, 18 év feletti megkérdezésével készült felmérés eredményeit. De nemcsak az egészségcél lépett feljebb, a nyugdíjas évekre való takarékoskodás is két helyet javított az elmúl két évben.

Kevésbé bíztató azonban, hogy a lakosság 27%-át nem érdeklik a megtakarítások – ők a kutatásban említett megtakarítási célok közül egyiket sem tartották fontosnak. Nyugdíjcélra az emberek jelentős része – 57% – nem tesz félre, legtöbben azért nem, mert úgy érzik, ehhez alacsony a jövedelmük.

Arra a kérdésre, hogy szokott-e váratlan egészségügyi kiadásokra félretenni, a válaszadók 44%-a mondta azt, hogy nem, 5% pedig nem tudja. Azok, akik spórolnak az egészségükre, 11%-ban említették az egészségpénztárat, 6%-ban a magán-egészségbiztosítást, 38% pedig egyéb módon (is) takarékoskodik (a válaszadók több választ is megjelölhettek).

Holott lenne tere az egészségcélú megtakarításoknak, hiszen az egészségcélú magánköltések aránya folyamatosan nő Magyarországon, és a kiadásokon belül a zsebből finanszírozott lakossági költések teszik ki a legnagyobb – közel 50%-os – hányadot. A pandémia is erősítette a privátellátás felé fordulók arányát: ma a lakosság 63%-a nyilatkozik úgy, hogy járt már magánorvosnál, míg korábban ez az arány 44% volt – mutatott rá Lancz Róbert, a PRIMUS elnöke, aki szerint a fogyasztói egészségügyi kiadások 2026-ra meghaladhatják az 1800 milliárd forintot. 

Jóllehet 1,1 millió egészségpénztári tag van Magyarországon, a jelenleg évi körülbelül 1200 milliárd forintos privátgészségügyi költésekből mindössze 100 milliárd forint körüli összeg történik intézményesített formában, egészségpénztárakon vagy egészségbiztosításon keresztül. Abban a konferencia több előadója is egyetértett, hogy ezen változtatni kell a tervezhetőség érdekében. Mind az állam, a magánszolgáltatók és a betegek is kiszámítható, egészségbiztonságot nyújtó, a családok és a vállalatok igényeire fókuszáló és adókedvezménnyel támogatott rendszer kialakításában érdekeltek. 

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra is rámutatott az előadásában, hogy nincs két ellátórendszerre elegendő orvos és szakdolgozó Magyarországon, ezért a köz- és magánellátás merev szétválasztása nagyon hibás és veszélyes irány. Szerinte jelenleg a paciensek a pénzükért nem kényelmet, figyelmességet vesznek, hanem életet.

A Patika-csoport pénztárainak számai is alátámasztják a konferencián elhangzott előadásokat. Az idei év első kilenc hónapjának bevétele az inflációt meghaladó mértékben nőtt, amiben főszerepet játszanak a pénztártagok egyéni befizetései. Örömmel tapasztaljuk, hogy a tagjaink nemcsak egészségükre figyelnek, hanem pénzügyileg is tudatosak: többet fizetnek be a pénztárba, ha többet költenek zsebből az egészségükre így kihasználhatják az adójóváírást minden kiadott forint után.

Szintén a költségtudatosság bizonyítéka, hogy az egyéni befizetések egyre nagyobb arányban bankkártyás feltöltéssel érkeznek. Idén a tagok által fizetett tagdíjon belül a bankkártyás befizetés 41,8%-ot tett ki, ami az előző év azonos időszakához (2021. 1-8 hónap) képest 58,5%-os növekedés. A dinamikus bővülés annak is köszönhető, hogy sokan állandó bankkártyás utalási megbízással gondoskodnak arról, hogy minden hónapban megérkezzen az egészségszámlájukra a megtakarításuk.