Mennyibe kerül az egészségünk? – tett fel a kérdést a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója a Portfolio Private Health Forum 2024  konferenciáján. Kertész Balázs kifejtette, hogy tavaly a lakosság magánegészségügyre és diagnosztikai vizsgálatokra fordított kiadásai alig nőttek a korábbi évekre jellemző dinamikus bővüléssel szemben. 2023-ban a háztartások átlagos egészségügyi kosara 363 ezer forint volt – 2022-ben 348 ezer –, amiben benne van a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-költés, vitaminvásárlás és csupán ennek 12%-a, amit a magánegészségügyi szolgáltatóknál költöttek el. Kertész Balázs szerint a hálapénz nem tűnt el teljesen a rendszerből, de minimális szintre szorult vissza. 

A Szinapszis idén augusztusi felmérése alapján 2023-ban nem nőtt szignifikánsan a magánegészségügyben gyógyulók részaránya. A felmérésre válaszolók 28%-a egy éven belül, 31%-a egy évnél régebben keresett fel privátorvost, 23% pedig nem vett igénybe ilyen szolgáltatást, de nem kizárt, hogy fog.

Kertész Balázs arról is beszélt, hogy 2023-ban lelassult a magánfinanszírozott egészségügyi szektor növekedése, és már csak infláció alatti mértékben, 5%-kal bővült 2022-höz képest. Országosan a 100 millió forint feletti TOP203 szolgáltató árbevétele összesen 300 milliárd forint volt, amiből 65 milliárd forint NEAK-támogatásból érkezett. Ezek a szolgáltatók összesen 9300 főt foglalkoztatnak, ami 2%os csökkenés 2022-höz képest.

A Szinapszis felmérése szerint a háztartások magánegészségügyi szolgáltatóválasztásának szempontjai között első helyen a kommunikációs és szakmai szempontok állnak, ezt követi, hogy gyorsan kapjanak vizsgálati időpontot és hogy földrajzilag közel legyen a klinika. Az ár az 5. helyen szerepel, míg az orvosreputáció a 7. helyen. A rendelő környezete és a klinika ismertsége pedig csak ezután következik a döntést befolyásoló tényezők listáján.

– Ha azonban máshogy közelítjük meg a választás szempontjait, kiderül, hogy a szolgáltatás ára ennél fontosabb a tényleges döntésben. Arra a kérdésre, hogy melyik kategóriába sorolja magát, ha szolgáltatót keres, 48% a legjobb ár-érték arányt jelölte meg és hajlandó akár egy régebbi kezelési megoldás elfogadására is – mutatott rá Kertész Balász, aki szerint nő azoknak a tábora, akik kevesebbet vagy nem tudnak költeni az egészségükre.

Az előadást követő panelbeszélgetésen is a finanszírozás kérdésén volt a hangsúly. Kovács Róbert, a Semmelweis Prémium ügyvezetője is inflációtól elmaradó növekedésről számolt be. A lakosság árérzékenységére utalhat az is, hogy náluk például a legnagyobb egészségpénztárak megtízszerezték a súlyukat. A panelt moderáló Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő is egyetértett ezzel: szerinte a lakosság részéről nő az egészségpénztári költés, míg a vállalatok inkább a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások révén támogatják a munkavállalóik egészségét. Dr. Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója is csökkenő keresletről számolt be. Úgy látja, különösen a halasztható, így például a prevenciós vizsgálatok szorulnak ki a családi költségvetésből. 

Waberer György, a Wáberer Medical Center tulajdonosa szerint viszont éppen a prevencióra kéne sokkal többet áldozni. Kifejtette, Magyarország az uniós tagállamok sorában az élen áll az elkerülhető halálozási mutatóban, amiben komoly szerepe van az egészségmegőrzésre irányuló edukáció hiányának is.

– A hazai lakosság az élete utolsó 15 évében beteg, míg a japánoknál ez csak 7 év – mutatott rá. Szerinte nincs üvegplafon a finanszírozásban, ha valaki beteg, holott a prevencióra kellene többet költeni egyéni szinten is. Szerinte hiába került be az általános iskola felsőtagozati tananyagába az egészségtan, ha a tankönyvben alig esik szó az egészséges életmódról, megelőzésről.

A konferencia egy másik panelbeszélgetésén, amelyen a VOSZ egészségügyi tagozatának képviselői vettek részt szintén előkerültek az egészségügy finanszírozásának kérdései. Itt Dr. Kirchner András (szakorvosi járóbeteg-, és foglakozásegészségügyi ellátás szekció, elnök) elmondta, ő a jövőre nézve azzal lenne elégedett, ha gyarapodna az emberek megtakarítása, amit tovább költenének az egészségükre. A szakorvosi járóbeteg-, és foglalkozásegészségügyi ellátás szekció elnöke szerint a bérkiegészítésként adott szűrési, egészségügyi csomagok hasznosabbak, mintha bérszámfejtve ad a munkáltató 20 000 forintot.