Patika Egészségpénztár
Hír
Szed probiotikumokat? Egy új tanulmány szerint nem biztos, hogy használ (2018.09.15.)

Izraeli tudósok szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei szerint kellene megtervezni őket – olvasható a BBC hírportálján megjelent cikkben.

Naponta emberek milliói szednek valamilyen probiotikumot – azaz jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítőket –, annak érdekében, hogy erősítsék az immunrendszerüket, megelőzzék a fertőzéseket, védekezzenek az antibiotikum-kúra negatív hatásai ellen vagy épp a kezelést követően helyrehozzák a bélflórájukat. A probiotikumok jótékony hatását azonban orvosilag eddig nem bizonyították. Még azt sem igazolták tudományosan, hogy a probiotikus baktériumok valóban megtapadnak-e az emésztőrendszerben, és ha igen, ennek milyen hatása van az ott található bennszülött baktériumokra. Az izraeli Weizmann Tudományos Intézetben egereken és embereken végzett kísérlet alapján arra jutottak, hogy a széles körben használt probiotikumoknak gyakran egyáltalán nincs pozitív hatásuk a bélflórára.

Az intézet tudósai 11 bélbaktériumból, köztük lactobacilusokból és a bifidobaktériumokból készítettek probiotikum-koktélt, amelyet egy hónapon át 25 egészséges önkéntes fogyasztott – idézi az MTI. A hónap leteltével érzéstelenítés után szövetmintát vettek tőlük a gyomor, a vékony- és a vastagbél több területéről. Azt vizsgálták, hogy a baktériumok megtelepedtek-e és okoztak-e változást a béltevékenységben. A Cell című tudományos lap közölte az eredményeket, amelyek szerint az esetek felében a „jó” baktériumok a szájon át bejutottak a szervezetbe, majd „a másik oldalon” távoztak is belőle. A többieknél az történt, hogy az elfogyasztott baktériumok egy kicsit időztek a gyomorban és a belekben, majd kiszorították őket a már ott lévő mikrobák.

Vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának „alig van hatása a szervezetre” – állapította meg a nagyszabású elemzés. – Az emberi bélrendszer baktériumok milliárdjainak ad otthont, és minden emberben más a „népesség” összetétele. Tévedés azt várni, hogy a boltok polcain árult probiotikumok mindenkinek hatásosak lesznek, a jövő a testre szabott koktéloké – mondta Eran Elinav, a kutatás vezetője a BBC-nek. És hozzátette: „az egyéni igények figyelembe vétele nélkül probiotikumot vásárolni haszontalan, legalábbis az esetek jó részében”.

A probiotikumoknak is lehet mellékhatásuk

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogyan hatnak a probiotikumok antibiotikumkúra után, amikor a gyógyszer mind a jó, mind a káros baktériumokat elpusztította. Ebben a vizsgálatban 46 önkéntes vett részt, az eredményeket szintén a Cell friss száma közölte. A kutatók azt állapították meg, hogy a beszedett probiotikumok késleltették a normális, egészséges baktériumflóra önálló helyreállását.

– A jelenlegi álláspont az, hogy a probiotikumok ártalmatlanok és jót tesznek mindenkinek. Eredményeink azonban új mellékhatást tártak fel, amelynek akár hosszú távú következményei is lehetnek. Ugyanakkor a kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy a személyre szabott jótékony baktériummix hasznos lehet. A probiotikum tehát nem működik a mindenkinek ugyanazt elven – magyarázta Elinav.

A kutatócsoport által a vizsgálatba bevont, antibiotikummal kezelt személyek egy csoportjának viszont olyan prebiotikum-készítményt adtak, amelyet a saját bélflórájukból még a gyógyszeres kezelést megelőzően vett baktériumok felhasználásával készítettek. Ebben az esetben a készítmény használt: a bélflóra normál állapota gyorsabban helyre állt, mint azoknál, akik az antibiotikum után nem kaptak táplálékkiegészítőt.

<< VISSZA