Patika Egészségpénztár
Hír
Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! (2018.04.01)
Még kevésbé érzékeljük az EESZT bevezetésének előnyeit, de hosszú távon az e-egészségügyi szolgáltatási tér jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy gyorsabb és személyre szabott kiszolgálást kapjunk a patikákban. Dr. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével beszélgettünk.

Kimutatások szerint a hazai gyógyszerköltésekben a nemzetközi átlagnál magasabb a magánköltések részaránya. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a finanszírozást?

Azon lehet vitatkozni, hogy a térítési díjakat milyen arányban osszuk meg az állam és a magánszemély között. De amikor ezekről a kérdésekről gondolkodunk, én a gyógyszeralkalmazás hatékonyságát is figyelembe venném, hogy reálisabban lehessen megítélni a terhek nagyságát. Statisztikák szerint a gyógyszerfogyasztás alapján az európai országok középmezőnyébe tartozunk. Kérdés, hogy adekvát módon használjuk-e a gyógyszereinket: betartjuk-e az orvos vagy gyógyszerész utasításait, egészségesen élünk-e. Van számon kérhető felelőssége az államnak, az orvosnak és a gyógyszerésznek, de viszonylag keveset beszélünk a beteg saját felelősségéről. Azt mondják, a krónikus betegek együttműködési készsége ötven százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a másik ötven százalékhoz kapcsolódó kiadás – függetlenül attól, hogy azt ki fizeti – kidobott pénz. Ha sikerülne növelni az egészségtudatosságot és a beteg együttműködését, a gyógyszerre fordított pénz hatékonysága ugrásszerűen nőne. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség pluszforrásra a rendszerben.

Hogyan lehet elérni, hogy együttműködőbbek legyenek a betegek?

Például a gyógyszerészi gondozás elterjedésével. És ebben jelenthet technikai hátteret az EESZT is, hiszen a gyógyszerész látja a rendszerben a gyógyszerfogyást és azt is, ha az nem egyezik meg az orvos által előírtakkal. Az egészségpénztáraknak is nagy szerepük lehet a tudatosság erősítésében. Az, aki egészség céllal rendszeresen megtakarít a saját döntése alapján, nyilván betegként is tudatosabb: jobban odafigyel az egészségére, jobban betartja az orvos és a gyógyszerész utasításait. Az egészségpénztári tagok tudatosabbak, együttműködőbbek az egészségük érdekében.

A közelmúltban a kamara elindította a biztonságos étrend-kiegészítő programot. Az étrend-kiegészítők uniós és hazai szabályozása olyan forgalomba hozatali eljárást von maga után, ami nem garantálja a készítmények minőségét, miközben a patikai értékesítésük egészségügyi feladat. A gyógyszertárnak ezért két követelménynek mindenképp meg kell felelnie: biztonságos – hamisításmentes, és megfelelő minőségű – terméket forgalmazzon és biztosítsa a megfelelő információt a vásárlónak. A biztonságos étrend-kiegészítő program ezt a kettőt garantálja. A program lényege, hogy adott emblémával ellátott gyógyszertárakban csak a megfelelő minősítésű termékek kaphatók, megkönnyítve a vásárlók döntését. A következő lépés a valid információk biztosítása. Mivel ezek nem OGYÉI engedélyköteles termékek, egészségpénztári kártyával nem lehet azokat megvásárolni. A kamara ígérete szerint amennyiben a biztonságos étrend-kiegészítő program beválik, elvi akadálya nem lesz annak, hogy a minősített termékeket elszámolhassuk az egészségpénztári számla terhére. Ehhez azonban módosítani kell a hatályos jogszabályt. Erről már tárgyalnak, de ez még a jövő zenéje.

Mit vár a kamara az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT bevezetésétől?

Egy jól működő e-recept rendszer képes kizárni a hamis vények kockázatát, ami a gyógyszertárak munkája és a társadalombiztosítás szempontjából is hatalmas előny. Ha a rendszer teljesen kiépül, a rosszul – alakilag vagy hibásan – felírt receptek korrigálása is könnyebbé válik a patikákban, ami növeli a gyógyszertári szolgáltatások biztonságát. A rendszer potenciálisan biztosítja az orvosok és a gyógyszerészek párhuzamos gyógyszerezési kontrolljának lehetőségét, ami a gyógyítás hatékonysága és a gyógyszerekhez kapcsolódó kockázatok csökkentése szempontjából jelent előrelépést. Finanszírozás szempontjából is várunk előnyöket: a jelen idejű online kapcsolattal működő rendszer lehetővé teheti, hogy a gyógyszertárak gyorsabban és egyszerűbben jussanak a tb-támogatáshoz, ami a vállalkozások likviditását javítja. Persze minden új rendszer bevezetésekor vannak kockázatok is.

Ebben az esetben mitől lehet tartani?

Ki kell zárni, hogy a célokat igazítsák a rendelkezésünkre álló eszközökhöz. A technológiának a kijelölt célok megvalósulását kell szolgálnia. Az informatika eszközei például lehetővé tennék, hogy korlátozzák a betegek szabad gyógyszertár-választását. Ezt a kockázatot már az előkészítő munkák során kizártuk.

Mit érzékel ma a beteg az EESZT bevezetéséből?

A gyógyszerkiváltásban tulajdonképpen nincs jelentős változás, hiszen a felírási igazolás éppen úgy működik, mint korábban a recept. Persze a páciens az igazolás nélkül is kiválthatja a gyógyszerét, de személy szerint azt javasolom, hogy inkább vigye magával, mert ez a gyógyszerészek munkáját megkönnyíti és a betegnek is átláthatóbbá teszi, hogy milyen készítményeket vált ki. Hosszabb távon azonban számos pozitív hozadéka lesz a rendszernek. A beteg gyógyszerésze és az orvosa is látni fogja például, hogy a felírt gyógyszert kiváltotta-e az érintett, és ha igen, mikor. Azt is megmutatja a rendszer, hogy más is írt-e fel hasonló hatóanyag-tartalmú készítményt a betegnek. Vagyis a gyógyítás, a biztonságos gyógyszerezés, a gyógyulás hatékonysága nőhet.

Az orvos és a gyógyszerész ugyanazokat az információkat látja a betegről?

Nem. Az orvos látja a diagnózist és a leleteket, a gyógyszerésznek pedig csak a gyógyszerezésbe van betekintési joga, és ez így van jól.

Hozzájárulhat-e az elektronikus tér ahhoz, hogy a gyógyszertárakban erősödjön az ügyfélközpontúság, a prevenciós szemlélet?

Azokban az országokban, ahol már régebben működik hasonló rendszer, lerövidült a gyógyszertárakban a kiszolgálási idő, így a gyógyszerészeknek több idejük maradt a betegekre. Ilyen hazai adatunk még nincs, ezért nem tudom, hogy ez egy később megvalósuló elvárás, vagy már ma is teljesül. Ha így lesz, több idő marad a betegekre. A bizonyos prevenciós szolgáltatások – például a vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés – azonban már 2009 óta beletartoznak a gyógyszerészi gondozás fogalmába a vonatkozó jogszabály alapján. Három irányba érdemes gondolkodni. Bekapcsolódhat a gyógyszerész a primer prevencióba úgy, hogy hozzájárul az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerésében való közreműködést jelenti. Nyilván egyetlen gyógyszertárban sem fognak diagnózist felállítani, de a beteg panaszaiból kiindulva, a megvásárolt OTC gyógyszereket látva egy jól képzett, tapasztalt gyógyszerész javaslatot tehet orvosi szolgáltatások igénybe vételére. A harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tétele megfelelő tájékoztatással, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosításával, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálat – vércukor-, vérnyomás-mérés – elvégzésével.

 

 

<< VISSZA