Patika Egészségpénztár
Hír
Testsúlycsökkentő életmódtanácsok (2017.08.01)

Magyarország az elhízottak számát tekintve mind az európai, mind a világrangsorban dobogós helyen van, több millió ember rendelkezik súlytöbblettel. Az elhízás hosszan tartó, kiújulásra hajlamos betegség, amelyet a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodása jellemez. Ez károsan befolyásolja a testi-lelki egészséget és számos súlyos betegség kockázati tényezője. (1960 és 2008 között az elhízással összefüggő szív-és keringési halálesetek száma például az összes szív-és keringési halálesethez képest 20%-ról 60%-ra nőtt a KSH adatai szerint.) A túlsúly az elhízást megelőző kóros állapot – még nem betegség –, amelyet kisebb mértékű zsírfelesleg jellemez. De vajon ki a kövér és ki a molett?

A testtömeg index (BMI: a kilógrammban mért testsúly osztva a méterben mért testmagasság négyzetével) segítségével határozhatjuk meg, hogy valaki alultáplált, ideális alkatú vagy elhízott. Az elhízás diagnózisának felállításához azonban a BMI kategorizáláson kívül a testösszetétel (testzsír százaléka) ismerete is fontos és sokat elárul a haskörfogat – a legalsó borda és a csípőcsont közti távolság felénél (kb. a köldök felett 2 ujjnyival) mérünk és centiméterben határozunk meg – és a derék, csípő hányadosa. Utóbbi a centiben kifejezett haskörfogat és a csípőkörfogat (szintén centiméterben) hányadosa. Ha egy centiméterrel csökken a haskörfogat, a zsigerek közti zsírtömeg 3,5%-kal lesz kevesebb és a máj zsírtartalma is jelentősen csökken. Minden elhízásból eredő betegség előfordulási gyakorisága, súlyossága mérséklődik már a testsúly 10%-os csökkenésével!

A testsúly-függő betegségek megelőzésében elsődleges a súly- és zsírfelesleg, és ezen belül a zsigeri zsírtömeg csökkentése. A fogyás érdekében mindenképp fokozzuk a fizikai aktivitásunkat! Több testmozgás, kevesebb ülés, heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja. Fontos az ún. spontán fizikai aktivitás (hétköznapi életvitellel összefüggő mozgásadag) növelése napi rendszerességgel és persze az egészségtudatos táplálkozás, ami mérsékelt kalóriabevitel mellett a  megfelelő zöldség-, és gyümölcsfogyasztást, valamint a rostbevitelt jelenti.

A TOP 10 elhízással összefüggő betegség
1. Magas vérnyomás betegség
2. Diabetes mellitus (2. típusú cukorbetegség)
3. Szív koszorúér elmeszesedés
4. Emelkedett koleszterin szint
5. Rosszindulatú daganatok
6. Meddőség
7. Hát-, és derékfájás, csontritkulás, ízületi kopás, és ízületi gyulladás
8. Bőrfertőzés, bőrgyulladás
9. Gyomorsav túltengés, refluxbetegség, gyomorfekély
10. Epekövesség
(Forrás: AHA, NIH, CDCP)

A pozitív életszemlélet, a megfelelő stresszkezelés – meditációval, relaxációval, vagy egyéb módszerekkel – is javítja az életminőséget, ezáltal segíti a súlytöbblet leadását, hiszen az elhízás nemcsak testi tünet, hanem pszichoszomatikus betegség: összefügg bio-pszicho-szociális tényezőkkel is. A környezeti hatások – például a táplálkozási szokásainkat befolyásoló családi, munkahelyi hatások, a beszerezhető élelmiszerek minősége, a napi mozgásmennyiségünkre ható szocioökonómiai tényezők, a reklámok –, a pszichés állapotunk, az érzelemvilágunk, a stressztűrő képességünk vagy akár a tudatalattinkban megbúvó segítő vagy korlátozó hiedelmeink ugyanis minden testi működésünkre hatással vannak, akár betegség kialakulásához is hozzájárulhatnak, illetve maguk a tünetek, betegségek is visszahatnak a lelkiállapotunkra.

A helyes táplálkozás

A WHO ajánlása szerint napi 5 adag, azaz 400 g zöldség, és gyümölcs bevitelére kell törekedni (1 adag=80 g). Az európai felnőttek többsége azonban nem fogyasztja el ezt a mennyiséget, és az európai gyerekeknek is csak 6–24%-a éri el a kellő adagot. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi 8 adag, többségében friss zöldség (5 adag) és gyümölcs (3 adag) rendszeres fogyasztása 25%-al csökkenti pl. a daganatos halálozás rizikóját. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a konzervzöldségek és -gyümölcsök nem csökkentik a rákkockázatot, a gyümölcslevek és üdítők, illetve más, magas kalóriatartalmú ételek, italok fogyasztása pedig növelik!

Az utóbbi években egyre népszerűbbek a low carb diéták, melyek az elfogyasztott szénhidrát mennyiség csökkentésén alapulnak, némelyik pedig azt is meghatározza, hogy milyen szénhidrátok ajánlottak vagy tiltottak az adott diétás rendszerben. A low carb diéták közé tartozik például a ketogén diéta és a paloelit táplálkozás is.

Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója.

   

<< VISSZA